Kongsberg - Norvégia

Kongsberg városa volt a bázisunk erre a pár napra. A Kongsberg Vandrerhjem Bergmannen hostelben szálltunk meg. Ahhoz képest, hogy hostel, igen jó kis hely volt. A szoba kényelmes, tiszta, saját fürdőszobával. A személyzet nagyon segítőkész és kedves. Az árban benne volt a svédasztalos reggeli, ami fantasztikus volt! Szóval szuper jó választás, csak ajánlani tudom!

Kongsberg a létrejöttét a Numedal (Nume-völgy)-ben talált ezüst lelőhelyeknek köszönheti. A vidék felvirágzása a 17. században jött el. A század elején ezüstlelőhelyeket fedeztek fel a Numedal völgyében. A megnyitott bányák leendő munkásai 1624-ben megalapították Kongsberg városát (akkor még Konings Bierg néven: Konge = király (utalva IV. Christian-ra), Berg = hegy), amely 8 ezer lakosával (ennek legkevesebb fele bányász) hamarosan Norvégia második legnépesebb települése lett. A Numedal-i bányákban még most is van ezüst, de annyi már nincs, hogy érdemes legyen továbbra is bányászni, így a bányák bezártak, az utolsó 1957-ben. A Kongsberg közelében lévő királyi ezüstbánya (Kongsgruvene,Sølvgruvene) ma múzeumként fogadja a látogatókat.

A múzeumban a vezetőnk a következő sztorit mesélte a barlang felfedezéséről: Egyszer egy testvérpár játszott az erdőben, mikor jött egy nagy vihar. Az eső elöl bemenekültek egy barlangba. Itt találtak valami szépen, fényesen csillogót. Úgy gondolták, hogy ez értékes lehet, így vittek belőle haza. Az apuka rájött, hogy ez bizony ezüst. De mivel abban az időben minden ilyen fajta érték automatikusan a király tulajdonába került, úgy döntöttek, hogy megőrzik a titkot maguknak. Apuka többször is elment a barlangba, és hozott ezüstöt, amit aztán a környék piacain eladott. De ahogy ez lenni szokott, ez hamarosan szemet szúrt valakinek, és ráküldték a családra a rendőrséget, mert azt hitték, hogy lopta az ezüstöt. Hogy a nagyobb büntetést megússzák, be kellett vallaniuk a barlangot. A király (Christian IV) ennek rettenetesen megörült, olyannyira, hogy sebtiben bányát nyittatott, és az addig lakatlan területet benépesítette. Többnyire bányászokkal és családjukkal.

A Kronene i Håvet (ezt sajna nem tudom lefordítani) egy olyan helyszín a közeli hegyoldalban, ahová norvég királyok monogramjait, jelvényeit vájták bele egy sziklafalba. Azoknak a királyoknak a monogramja van itt, akik ellátogattak Kongsberg-be. 1704 júniusában IV. Frigyes (Frederik IV) kezdte a tradíciót. Ő javasolta, hogy a korábbi uralkodók is legyenek itt feltüntetve. Az első monogram IV. Krisztián királyé (Christian IV), aki 1624-ben megalapította a várost. 1648-ban Frederik III, 1685-ben Christian V, 1733-ban Christian VI& Queen Sofie Magdalene, 1749-ben Frederik V, 1845-ben Oscar I, 1890-ben Oscar II, 1908-ban Haakon VI, 1962-ben Olav V, 1995-ben Harald V látogatták meg a várost.

Kongsberg ad otthont a Norvég Pénzverdének (Det Norske Myntverket). A várost kettészeli a Numedalslågen folyó, amelyen több vízesés is van.

Az ezüstbányászatból következő népesség növekedés során élte a város a fénykorát tizenhatodik század közepén. Így lett szükség egy új templomra, mely 21 év alatt készült el és 1761-ben avatták fel. Szigorú vörös tégla külsővel rendelkezik, és egyáltalán nem kelti azt az érzést, hogy érdekes lehet belülről. Mi is csak azért mentünk be, mert láttunk képeket a belsejéről. És mondhatom, megérte!!! A Kongsberg Kirke gazdagon díszített barokk belsővel rendelkezik, melyet egyedi csillárok tesznek még különlegesebbé, melyek a szomszédos Hokksund település Nøstetangen üveggyárában készültek. Kongsberg temploma az egyik legnagyobb Norvégiában, a befogadóképessége 2400 fő. Az elrendezése is különleges, nagyobb a szélessége, mint a mélysége. A templomban az ülőhelyek több szinten (3) vannak.

A templom eredeti barokk-kori orgonáját a neves német orgona építő Gottfried Heinrich Gloger készítette 1760-1765 között, majd teljesen felújította Jürgen Ahrend 1999-2000-ben és nagy hírverés közepette 2001 januárjában vették újra használatba. 42 hangjával ez a legnagyobb barokk orgona Skandináviában.

 

A város híres még a síelésről is; több nemzetközi bajnokságon és téli olimpián is érmet szereztek a városból származó síelők. A Kongsberger síugró technika is innen származik, Kongsbergben fejlesztette ki Jacob Tullin Thams és Sigmund Ruud és az 1920-as évek végétől az 1950-es évek végéig a legnépszerűbb síugró technikának számított. A Kongsbergi Símúzeumban (Kongsberg Skimuseum) több relikvia is megtekinthető ezekkel kapcsolatosan.

A város amúgy tele van furcsa szobrokkal.

    

ELŐZMÉNY ITT, ITT, ITT, ITT és ITT, FOLYTATÁS ITT

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is! Ha nem szeretnél lemaradni a következő utazásunkról, akkor kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz! 

 

LINKEK:

 

Kongsberg Vandrerhjem Bergmannen hostel: www.hihostels.no/kongsberg

Numedal (Nume-völgy) MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Numedal
Kongsberg ANGOLul: https://en.wikipedia.org/wiki/Kongsberg
Síugrás MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/S%C3%ADugr%C3%A1s

 

(A bejegyzésben szereplő képek egy része Laurent-é.)